Safety történelem – negyedik rész: a gyűrődési zóna

Az Európai Bizottság kiadott egy összesített listát a közlekedési balesetek alakulásáról az EU-ban. Magyarország kifejezetten rosszul szerepel a listán, ugyanis a halálesetek számát tekintve a magyar utak a 6. legveszélyesebbek az unióban. A korszerű személyautók előnye a fokozott biztonság, hátránya pedig a dinamikus menettulajdonság (eleve gyorsabb, agresszívebben gyorsul). Éppen ezért jellemzően a gyorshajtás a közúti balesetek legfőbb oka.

Az ezredforduló előtt teljesen mást jelentett az autóbiztonság, mint az azóta eltelt időben. A mai, korszerű autók már számos biztonsági megoldást nyújtanak a közösségi közlekedés szereplőinek, mint pl. övfeszítő vagy különböző légzsákrendszerek. Ma már természetes, hogy egy új autónál olyan technikai paraméterekről beszélünk, mint gyűrődőzóna, merevítések, kamerák és radarok.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy biztonságosan utazni csak a legújabb típusokkal lehet. Semmiféle mérnöki bravúr nem helyettesítheti például a bekötött biztonsági övet, vagy a figyelmes, körültekintő, a közlekedési viszonyoknak megfelelő vezetést. És ennek különösen nagy jelentősége van a fentebb említett statisztika tükrében.

Figyelemreméltó tény, hogy az autógyártás történelmében nem mindig a biztonság volt a legfontosabb szempont. Ahhoz, hogy ez megváltozzon egy kiváló magyar mérnök kellett, aki nem más, mint Barényi Béla. Barényi nevéhez közel 2500(!) találmány, szabadalom fűződik, amelyeknek jelentős része egyik mai autóból sem hiányozhat (A rekorder Edisonnak, 1350 szabadalmaztatott találmánya volt)

Barényi Béláról itt írtam részletesebben: https://bconnected.hu/barenyi_bela/

“…Elég, ha csak Barényi Bélát említem meg, aki a Volkswagen autót tervezte, és több mint ezer különböző szabadalma volt már a ’30-as években a Mercedes és a Volkswagen gyárakban, ahol dolgozott. A végén pert kellett indítania, amit meg is nyert, így végül a német állam kénytelen volt elismerni, hogy a Volkswagent nem a németek tervezték, hanem egy magyar mérnök. Ha ezek az emberek mind a haza javára fordíthatták volna a tudásukat, nem kellett volna nekik idegenben rohangálniuk az érvényesülésért, akkor Magyarország ma nagyon gazdag ország lenne…” – Gróf Spanyol Zoltán feltaláló

Még 1925-ben fejlesztette ki a teleszkópszerűen összenyomódó biztonsági kormányoszlopot, amelynek köszönhetően ütközés esetén a vezetőt az nem nyársalja fel. A második világháború után ötleteit a gyakorlatba is átültethette. A nemcsak frontális, hanem oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlopot, a gyűrődőzónát, és a nyugalmi állapotban rejtett, ezáltal biztonságosabb, és kedvezőbb légellenállást produkáló ablaktörlőket is ekkor tökéletesítette. A kormányoszlopot végül 1947-ben, a biztonsági utascellát pedig 1952-ben jegyeztette be, ami napjainkig meghatározta az autófejlesztésben a karosszériatervezési irányelvet. A energiaelnyelő karosszériás biztonsági autót gyűrődési zónával “látta el”, és egy modellen mutatta be, melynek a Terra Cruiser nevet adta. Az úttörő találmányának, a biztonsági utascellának ki tudja mennyi ember köszönheti életét, lényege az volt, hogy a kocsi “magja” keményebb anyagból készült és így kevésbé sérült meg, míg elején és hátulján un. gyűrődő zónát hoztak létre. Az első ilyen energiaelnyelő rendszerrel készült, biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt, amelyet 1959-ben mutattak be.

https://www.mercedes-benz.com/en/classic/bela-barenyi-the-lifesaver/

Az utána készülő Mercedes-Benz típusok már mind e szellemben lettek kifejlesztve. Barényi volt az, aki a Mercedes gyárt arra ösztökélte, hogy az autógyártás középpontjába a biztonságot helyezze.

Az Ő nevéhez fűződik még a gépkocsik futóművében található szillentblokkok feltalálása. Ő találta ki a párnázott, puha műszerfalat is, ami balesetkor jelentősen tompította az ütést. Ennek kiegészítése volt a gömbölyített belső kialakítás, a vágott sebek elkerülése érdekében, a különböző kapcsolók, műszerek, amelyek elasztikus anyagból készültek, illetve azoknak süllyesztett elhelyezése. Ugyancsak a belső kialakítás biztonságosságát hivatott növelni a már kis erőhatásra is letörő visszapillantó tükör, ez a megoldás az utasok fejének okozott kevesebb sérülést és a megerősített ülések, amelyek balesetkor nem szakadnak ki a helyükről.

Barényi Béla nyugdíjba vonulása után is a Mercedes–Benz tanácsadója maradt. Kilencvenéves korában, 1997. május harmincadikán halt meg a németországi Böblingenben. Élete utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi mindent kitalálni, azt felelte: 

“Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük