Mit ér a tudás, ha magyar? Kilencedik rész – Semmelweis Ignác
Az ember, aki feltalálta a kézmosást.
Ki az a híres magyar ember, aki a budapesti orvostudományi egyetem névadója? Ki volt Ő, akit egyszerűen csak az „anyák megmentőjeként” emlegetünk? Neve sokat szerepelt az elmúlt hetekben az új koronavírus terjedésének megállításával kapcsolatban. Ki volt az a magyar ember, aki előtt a Google is a keresőmonitor oldalán tisztelgett?
Ma már elképzelni is nehéz azokat az időket, amikor akár sebészek is mellőzték a kézmosást, kézfertőtlenítést – noha mindez nem is volt olyan régen. Semmelweis Ignácot, „az anyák megmentőjét” felfedezéseiért szinte csak támadás érte.
„Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is a beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere.”
Semmelweis Ignác
Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. július 1. – Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, „az anyák megmentője”.
Élete:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Semmelweis_Ign%C3%A1c
A kézmosás fontosságára Semmelweis Ignác mutatott rá a világon elsőként a 19. században.
A szülészeteken ekkoriban igen magas, 18%-os volt a halálozási arány a szülő nők körében.
A klórvizes kézmosás jelentőségének felfedezéshez az egyik kollégájának halála segítette hozzá. Jakob Kolletschka törvényszéki orvosprofesszor boncolás közben megvágta az egyik ujját, majd nem sokkal később, a frissen szült asszonyoknál tapaszalt, hasonló tünetekkel meghalt.
Semmelweis ekkor jött rá, hogy az orvosok (köztük a barátja) csupasz kézzel boncolják a halottakat, majd ugyanezzel a szennyezett kézzel segítik világra a csecsemőket. És bár a háttérben megbújó, tudományos okokat még nem érthette tisztán, mégis, a magyar doktor nagyon közel került az igazsághoz.
Úgy vélte, hogy a boncolást végző orvosok ujjain „láthatatlan és bomló szerves anyag részecskék” bújnak meg. Azt kérte tehát az orvostársaitól, hogy bárki, aki megvizsgál egy nőt a szülőszobában, előtte mossa meg a kezét klórmész-oldatban, különösen akkor, ha megelőzően holttesteket érintett.
Módszerével sikerült 18%-ról 1,7%-ra csökkenteni – éves szinten – a gyermekágyi láz okozta halandóságot!
Az innováció mindazonáltal nem aratott osztatlan sikerült, sőt. Néhány orvos azzal vádolta Semmelweis Ignácot, hogy rájuk akarja fogni a halálesetek nagy részét, ezért felhagytak a kézmosással arra hivatkozva, hogy a szennyezett víz okozhatja a tömeges elhalálozást. A magyar tudós próbálta meggyőzni európai kollégáit is az igazáról, de nem sok sikerrel.
Több mint tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Louis Pasteur egy tudományos konferencián beszámoljon a baktériumokról, amivel fényesen igazolta Semmelweis elképzelésének helyességét, végleges választ adva a fertőzések okára. A magyar orvos időközben azonban rengeteg ellenséget szerzett magának, ami miatt kénytelen volt elhagyni a bécsi kórházat. Visszatért Magyarországra, de megkeseredett emberré vált, hamarosan elmegyógyintézetbe került és ott is halt meg, 1865. augusztus 13-án.
Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent egyes dokumentumait 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította, és a Magyar UNESCO Bizottság javaslatára Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulóját (2015) is felvették a megünneplésre méltó évfordulók közé.
Előtte tiszteleg a Google is, amely március 20-a óta a keresőmonitor oldalán hangsúlyozza, hogy
„Semmelweis Ignác túlmutatott a saját nemzedékén, amikor közölte, hogy a kézmosás az egyik leghatékonyabb módszer a betegségek terjedésének megakadályozására“.