Mit ér a tudás, ha magyar? Tizedik rész: Losonczi Áron

Az elmúlt napokban sok bejegyzés látott napvilágot arról, hogy 400 hektáron, Debrecenben elindul a BMW Csoport új, teljesértékű autógyárának az építkezése. Számomra most itt nem az átadó ünnepség a fontos, hanem maga az alapkő. Talán kevesen tudják, de az alapkő üvegbetonból (pontosabban Litracon pixelbeton) készült, ami egy magyar innováció. Mit ér a tudás, ha magyar? Hogyan kerül egy csongrádi műhelyből a Washington-i National Building Museum állandó gyűjteményébe ez a speciális beton? Ki a feltaláló, akinek a megvalósított ötletét a TIME magazin a 2004. év legfontosabb találmányai közé sorolta? Ki ez a fiatal építészmérnök, aki az egyedi stílusú Open Puszi zenekar gitárosa? Ki ez a fiatal kreátor, aki ezen felül egy családi borászatot is működtet? Ki Losonczi Áron?

Biztosan mindenki ismeri a már-már közhelynek számító tézist, miszerint Magyarország ötletek, találmányok, Nobel-díjasok terén „nagyhatalomnak” számít a világ tudományos köreiben.

(Pl: Neumann János a számítógép atyja, Galamb József a Ford-T modell fő konstruktőre, Szent-Györgyi Albert stb…)

Tény, hogy hazánk az ország méreteihez képest számos kiváló képzőművészt, tudóst és feltalálót adott az emberiségnek az elmúlt századokban és napjainkban is.

Mielőtt tovább megyünk érdemes tisztázni, mit is jelent a mi életünket is meghatározó INNOVÁCIÓ.

Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely a későbbiekben megvalósítja az ötletet.

A kreativitástól annyiban különbözik, hogy egyik első állomása maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, koncepció, amely alapja lehet minden fejlesztésnek. A kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (a feltalált dolog, eszköz gyártása megindul) vagyis, ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák.

 

Nem csupán a múltban, de jelenleg is élnek közöttünk olyan emberek, akiknek a mindennapjait jelenti az alkotni vágyás, kreativitás: maga az innováció.

Losonczi Áron is egy ilyen csongrádi fiatalember. Az Ő nevéhez köthető a fényáteresztő beton feltalálása. Bomba ötlet, egy anyagi források tekintetében nem túl acélos lábakon álló friss diplomás magyar egyetemistától.

Áron innovációjának a lényege:

Az angol neve után – Light Transmitting Concrete – röviden LiTraConnak keresztelt anyag ötlete tulajdonképpen igen egyszerű: a betonhoz rétegenként optikai üvegszálak ezreit adja a fiatal feltaláló. Ezzel eléri, hogy az elenyésző arányú és vastagságú üvegszálak a betonban pontonként továbbítják a fényt. S mindezt függetlenül a beton vastagságától: a tesztek eredményéből kiderült, hogy a beton fényáteresztő képessége változatlan marad akkor is, ha húsz centiméter vagy húsz méter vastag betonról van szó. További érdekesség, hogy egy LiTraCon-fal egyik oldalán állva a másik oldali fény színét is meg tudjuk állapítani. Hibátlanul látszanak az ellentétes oldalon a tárgyak vagy például a fák falra vetődő árnyékai, és mindez olyannyira meglepő, hogy szinte el sem hinnénk, hogy valódi, kavicsból, homokból, cementbõl és vízből készült betonfal előtt állunk.

Losonczi Áron okleveles építészmérnök 1977-ben született. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott 2001-ben, majd a stockholmi Kunliga Konsthögskolan posztgraduális építészeti kurzusát végezte el 2001 és 2003 között. Itt született meg 2001-ben a fényáteresztő beton, melyet 2002-ben szabadalmaztatott. 2004-ben alapította meg cégét, a csongrádi székhelyű Litracon Kft-t, mely a termék fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével foglalkozik. Losonczi 2007-ben fejlesztette ki a Litracon pXL-t. Munkáját több személyes elismeréssel díjazták.

Áron a méltán híres helyi zenekar, az Open Puszi meghatározó tagja. Itt a kreatív eszköz maga a gitár. A zenekar tagjai így mutatják be Áront a “föltalálót”

“Ifj. Losonczy Áron Konrád – szólógitárok, billentyűk, mikrofonok. Alapító tag. Eredeti foglalkozása: föltaláló (üvegkocka, 2001, világító virágcserép, 2002, foszforeszkáló szappantartó, 2005, ledes biciklizár, 2010). A Pearl Harbor Trios, a Dunfirm Hookersz, a Vlagyivosztok Centrál, a Paskál Rogers és az Open Puszi együttes vezető zenésze. Beceneve: A Róka. Kedvenc parfümje: Csany light scent 67’

Alfréd Stockholmban tanult a dán királyi akadémián halbiológia kurzuson, amikor találkozott Olaf Halfströmmel, a híres menedzserrel, akivel eldöntötték, hogy felépítenek egy új brandet, a következő negyedszázad legsikeresebb zenekari karrierét. Ehhez a sikeres üzlethez Halfström 10 millió svéd koronát adott, mellyel megkeresték Magyarország legtehetségesebb zenészeit, hogy beindulhasson a bombaüzlet. Kiválasztották a hét legjobb muzsikust, a többi már ismeretes, a sikerek, telt házas Open Puszi koncertek egymást követték. Többek között neki köszönhető, hogy az Open Puszi 2070-ig érvényes koncertszerződést kötött a magyar állammal, melyben évi 4 raktárkoncert, valamint egyéb fixáras élőfellépések szerepelnek.

Szabadidejében horrorfilmeket forgat a szőlőhegyen. Első filmjében, a Halálos borvidék-ben egy gyanús köpcös alak sárga babettával menekül a kihalt Öregszőlők útján, pálinkás demizsonnal a csomagtartón. Nem sejti, hogy nyomában van József, a református templom titkára, aki motorosokra vadászik… (A film trailere itt nézhető meg)

Ádám fejből tudja a Végső Visszaszámlálás gitárszólójának kétharmad részét, a Falban nyújtott gitárteljesítményéért pedig Junior Hungaricus díjat vehetett át Esztergomban. A díjjal járó pénzjutalomból négy gitárt vett a lengyel piacon. Legnagyobb bánata, hogy kedves hangszerét, a piros, kézi készítésű szintetizárorját és a szükséges tempókódokat ellopták a rajongók 2012-ben. Ez rövidzárlatot okozott az együttesbe is, mely azóta újabb gép, majd dob-élőerő beszerzésével elhárult.” 😀 😀 😀

A Magyar Örökség Díj méltatásában olvastam, hogy a szabadalom bejelentését követően megkereste Áront egy író az amerikai hadseregtől, aki könyvet írt a Mars kolonizációjáról, az elkészült sci-fi-ben a Litracon lett a távoli bolygó
első emberlakta objektumainak építőanyaga. Nem semmi…

Áron ma is Csongrádon él és dolgozik, gyártja az üvegbetont, szabad idejében, szívesen zenél, közvetlen, kedves ember, aki nem mellesleg kiváló borokat is készít a családi birtokon. Én itt találkoztam vele először és alá tudom támasztani – a Cserszegi fűszeres több, mint kiváló!

„Kitaláltam egy olyan dolgot, amiben én vagyok a legjobb a világon. Büszke vagyok, hogy
több Magyarországot reklámozó imázs filmben is szerepel a betonom, mint fontos hazai
innováció. Jó érzés, hogy magyarként igazán rangos nemzetközi design díjakat nyertem a
Litraconnal, és olyan szakmai lapok címlapjára került fel a találmányom, ahol magyar
építészeti produktum sok évtizede nem szerepelt. Olyan dolgot csináltam, ami érdekli a világot
és ezért jó dolgozni.”


Losonczi Áron 2013-ban az év példaképe lett Magyarországon.

Related posts

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük