sörfőzde-lean-bConnected-Pataki János

Lean-es kalandozás egy sörfőzdében, avagy milyen veszteségeket okozhat egy léhűtő?

Eljutottam egy neves sörfőzde tanfolyamára, ahová ugyan kísérletező kedvem vitt el, de rajtam maradt Lean-es szemüvegem, s egy idő után azt vettem észre, hogy amellett, hogy sörfőzőnek tanulok, a folyamatok hatékonyságát fürkészem.

Először is: anno borembernek tartottam magam, aki egyáltalán nem, vagy nagyon ritkán bont ki egy sört, egészen az új karakterjegyeket hordozó kézműves sörök megjelenéséig…

Boremberségem dacára egy nagy tradicionális sörgyárban tanácsadóként dolgoztam a gyártási folyamatok Lean-es őreként. Ismertem hát a gyártás folyamatát az alapanyag beérkezésétől a feldolgozáson át, a pasztörizáláson keresztül a palackozásig. Idő közben, kreatív ember lévén, nekem is született egy elképzelésem, egy saját receptem, amiről tudni akartam, hogy a gyakorlatban is működhet-e…

Így jutottam el egy neves sörfőzde tanfolyamára, ahová ugyan kísérletező kedvem vitt el, de rajtam maradt Lean-es szemüvegem, s egy idő után azt vettem észre, hogy amellett, hogy sörfőzőnek tanulok, a folyamatok hatékonyságát fürkészem. A tanfolyam végére ugyan kezdő sörfőzőként egy illúzióval kevesebbem lett – kiderült, hogy a saját receptem a gyakorlatban nem működik – de Lean-es szakemberként egy ügyféllel többem.

A léhűtés veszteséget generál a Lean szerint

Hogy ez utóbbiként mit tapasztaltam? Maga a technológia jól felépített, a folyamatok hatékonyan követik egymást, a komló, maláta kezelése is könnyű, és egy laikus is képes élvezhető sört készíteni a képzés végére. Az egész gyártásban egyetlen olyan folyamatot találtam, ami nem hatékony, és jelentős veszteséget generál, s ez maga a léhűtés. Működik a: Nomen est omen… ismerve a „léhűtő” szó másik jelentését.

Már a XVI. században is kiemelt feladat volt az erjesztés előtt felfőzött maláta hűtése: megfelelő időben a megfelelő hőfokra, nehogy a sörélesztőgomba a forró lében elpusztuljon. A léhűtő ebben az időben ugyanolyan szakma volt, mint a suszter, vagy a szabó….,de mivel a sörgyártás folyamatában csak egy adott pillanatban kapcsolódott be – akkor is aránylag rövid időre -, legtöbbszőr ácsorgó, beszélgető, tétlen embernek tűnhetett egy külső szemlélő számára az egyébként kiváló szakember. Valószínűleg ezért is lett a lusta ember szinonimája….

A Lean egyébként 7 jól elkülöníthető veszteség típust különböztet meg:

  1. Selejt
  2. Készlet
  3. Túltermelés
  4. Várakozás
  5. Szükségtelen mozgás
  6. Szállítás
  7. Feldolgozási műveletből eredő veszteség

Itt a hűtésre használt vizet egyszerűen átengedték a technológián, és a folyamat végén a csatornába folyatták… Egyrészt ez nem egy környezetkímélő megoldás, másrészt a mai víz és csatornadíjak mellett rendkívül költséges is. A tulajdonos is elismerte, hogy valóban egyszerű és kézenfekvő megoldás, amit javasolok:  zárt rendszerben használni a vizet, amit keringetni tudnak, vagy ennél is tovább lépve nem vizet, hanem glikolt használni hűtésre, amivel az algásodás és a vízkő keletkezése is kizárható. Ennek a „Feldolgozási műveletből eredő veszteségnek” a megszüntetése egy egyszeri beruházással megoldható, aminek a megtérülési ideje is rendkívül rövid.

Értéket teremteni a lehető legkevesebb veszteséggel, ez a Lean módszertan lényege.

A fenti példában az érték, amit teremtünk, a magas minőségű sör, ahhoz, hogy ez a folyamat a lehető legkevesebb veszteséggel menjen végbe egyetlen fontos terület működésén kellett változtatni, a léhűtés folyamatán.

A Lean szemlélet segítségével vizsgálva folyamatainkat egyébként már azzal is jelentős költségeket takarítunk meg (akár rövid távon is), ha végignézzük, hogy mely folyamataink értékteremtőek és melyek nem azok. Sörfőzést mentem tanulni, de nem tudtam szögre akasztani Lean-es látásmódomat… mindig keresem a lehetőséget, hogyan lehet hatékonyabban, illetve minél alacsonyabb veszteséggel elvégezni egy feladatot.

A jó hír az, hogy ez a módszer tanulható!