Könyvek a polcomon, hetedik rész: Porkoláb Imre – A Stratégia művészete
Porkoláb Imre dandártábornok lenyűgöző karrier- és életutat járt be. Többek között szolgált Irakban és Afganisztánban, ahol első kézből tapasztalta meg a stratégiai döntéshozatal és a gyors cselekvési ciklus fontosságát. Tanult a Harvardon és a Stanfordon, valamint dolgozott a Pentagonban is, ahol széles körben alkalmazta stratégiai szemléletét és megtapasztalta a döntéshozatal központjában zajló folyamatokat.
Jelenleg a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosaként tevékenykedik. Emellett pedig több könyvet is írt. Az első könyv, amit szeretnék tőle ajánlani a Stratégia művészete címmel jelent meg a HVG kiadó gondozásában.
„Dr. Porkoláb Imre 2018-ig a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának (SACT) képviselőjeként a Pentagonban szolgált, ahol az amerikai egyesített vezérkarral, a Védelmi Minisztériummal, illetve a kiemelt kutatóintézetekkel tartotta a kapcsolatot. Jelenleg a magyarországi nemzeti fegyverzeti igazgató kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős helyettese.
A különleges műveleti képességfejlesztés révén a gerillaharc és a terrorellenes hadviselés szakértője, a hozzájuk kapcsolódó vezetéselméletet, a VUCA környezetben sikeres változásmenedzsmentet, illetve a szervezeti átalakítás innovatív módszereit és annak az üzleti életben való alkalmazhatóságát kutatja. Rendszeresen publikál a témában.”
A stratégia művészete egészen Szun-ce gondolataihoz, vagyis ősi katonai stratégiákhoz nyúl vissza.
Itt tudsz a könyvbe beleolvasni: hvgkiadó
Olvasmányos történeteken keresztül ismerhetjük meg a hadműveletek evolúcióját, fejlődését, melybe ezen a linken keresztül tudunk belehallgatni – hangoskönyv
A könyvben számos katonai-műveleti példán keresztül érzékelteti a szerző a különböző stratégiák fontosságát, eredményét és innen evezünk át a tradicionális vállalati stratégia fogalmához. Rengeteg kreatív külföldi példát említ a könyv – például, hogyan lehet jól működni kiszámíthatatlanul változó és bizonytalan, úgynevezett VUCA helyzetekben. Magyarországon mennyire alkalmazkodnak jól a vállalatok? Hogyan beszélhetünk szervezeti innovációról a jelenlegi, kiszámíthatatlan környezetben? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Imre könyvében.
A különböző modellek alkalmazási területeire hozott példák voltak számomra a legizgalmasabbak. A Cynefin framework és a VUCA ismert volt, de az „OODA LOOP” teljesen újszerű és erről szeretnék is írni bővebben…
Mi is ez a bizonyos OODA-hurok? A fogalom a stratégiai döntéshozatal és a gyors cselekvési ciklus fogalmát írja le. Az OODA mozaikszó, amely négy kulcsfontosságú elemet jelöl: Observe (Megfigyelés), Orient (Tájékozódás), Decide (Döntés) és Act (Cselekvés).
Az OODA-hurokot eredetileg John Boyd, az amerikai haditengerészet ezredese és légi hadviselési szakértő fejlesztette ki, és a légiharc stratégiájának részeként alkalmazta. Azóta a fogalom kiterjedt a különböző területekre, például a vállalati stratégiára és a versenyképességre is.
Az OODA-hurok működésének folyamata a következő:
- Megfigyelés (Observe): Az információk, adatok gyűjtése. A tényeken túl megfigyeljünk a környezetünket és akár a szubjektív körülményeket is. Ide tartozik a helyzetértékelés, az adatgyűjtés és a környezeti tényezők elemzése.
- Tájékozódás (Orient): Ez a fázis a megfigyelt információk értelmezésével és a helyzet értékelésével foglalkozik. Ide tartozik az adatok értelmezése, a trendek és minták azonosítása, valamint a saját helyzetünk és erőforrásaink felmérése.
- Döntés (Decide): Ebben a szakaszban hozunk döntéseket a rendelkezésre álló információk és a helyzetértékelés alapján. Fontos, hogy gyorsan és hatékonyan hozzunk döntéseket a gyors reakció és a rugalmasság érdekében.
- Cselekvés (Act): Ez a lépés az OODA-hurok leggyorsabb része, ahol végrehajtjuk a meghozott döntéseket. A cselekvés magában foglalja a terv végrehajtását és a reakciókat az új helyzetekre vagy körülményekre.
A hurok előnye, hogy lehetővé teszi a gyors adaptációt és a rugalmas reagálást változó körülmények között. Az is lehetővé teszi, hogy egy szervezet vagy egyén a versenytársaknál gyorsabban felismerje és reagálja a lehetőségeket és fenyegetéseket. Az OODA-hurok használata segíthet maximalizálni a versenyképességet és a hatékonyságot,
A loop, vagyis a ‘hurok’ arra utal, hogy a mechanizmus újra és újra lejátszódik. A cselekvésünk által létrejön egy új szituáció, amelyet megfigyelünk, orientálódunk, döntünk és újra cselekszünk. És így tovább.
A végére tartogattam a könyv legfontosabb üzenetét. Számomra a tanulság: a bizonytalanságtól és a változástól nem kell félni. A bizonytalanság, az maga az élet. Fontos a komfortzóna is, hiszen ebben tudunk töltődni és pihenni.