Mit ér a tudás, ha magyar? Negyedik rész: Barényi Béla

Edisonnak 1350 szabadalmaztatott találmánya volt. Ki volt az a magyar, akinek közel dupla ennyi? Ki volt az a magyar ember, akinek a nevéhez fűződik többek közt a VW Bogár ötlete? Nincs még egy ember a világon, aki ennyit tett az autóban utazók biztonsága érdekében, illetve egyáltalán az autókért. Ki volt Barényi Béla a magyar zseni, akiről utcát neveztek el Sindelfingenben a Mercedes–Benz gyára mellett, és az olasz Terracina tengerpartján is? A német nemzeti múzeumban szobrot emeltek a tiszteletére kitüntették a szakmájának legmagasabb elismerésével, és még életében bevezették a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába, ahol külön termet kaptak találmányai.

Barényi Béla (Ausztria, Hirtenberg, 1907. március 1. – Böblingen, 1997. május 30.) magyar származású osztrák mérnök, feltaláló. Hirtenbergben született, Bécs mellett. Apja, Barényi Jenő (1866–1917) magyar katonatiszt, a pozsonyi katonai akadémia tanára, anyja Maria Keller, egy gazdag osztrák gyáros leánya volt. (Wikipédia)

Sajnos az átlagos magyar embernek nem mond semmit Barényi Béla neve, de miért is mondana? Magyarországon egészen a tavalyi évig még egy utcanév sem őrizte az emlékét.

(2017 októberében adták át Kecskeméten a Mercedes-Benz gyár fejlesztéshez köthető Barényi Béla utat)

Ki volt Barényi Béla?

Barényi Bécsben nevelkedett, s ott is végezte el a műszaki egyetemet. Majd az Austro-Fiat, illetve a Steyr autógyárak következtek. A Steyr-nél ismerkedett meg Ferdinand Porschéval, illetve Karl Wilferttel.

Barényi 1926-ban készített vázlata lett az alapja a Volkswagen “bogár” formatervének. Ezt később egy per során is megerősítették. (Barényi egy (1!!) márkára perelte a Volkswagen-t)

Barényi 1939-ben helyezkedett el a Mercedes-Benz gyárában, ahonnan az 1972-es nyugdíjba vonulása után is rendszeresen kértek tanácsot tőle a Mercedes fejlesztő mérnökei.

Néhány történeti tény a munkásságának jelentőségéről:

• neki köszönhetjük, hogy az autógyártás egyik fő fókusza az autók biztonsága lett
• Barényi vezetésével kezdték el a törésteszteket, még a ’40-es években.
• legfontosabb találmányát, a gyűrődési zónát 1951-ben szabadalmaztatta, ami máig meghatározta az autófejlesztésben a karosszériatervezés irányelvét.
• ezen kívül még közel 2500 találmányt, szabadalmat bocsátott a Mercedes rendelkezésére, melyeknek jelentős része egyik mai autóból sem hiányozhat.
• ilyen a párnázott, puha műszerfal is, ami balesetkor jelentősen tompítja az ütést.
• Barényinek köszönhető az autók gömbölyített belső kialakítása, a vágott sebek elkerülése érdekében, a különböző kapcsolók, műszerek, amelyek elasztikus anyagból készültek, illetve azoknak süllyesztett elhelyezése.
• ugyancsak a belső kialakítás biztonságosságát hivatott növelni a már kis erőhatásra is letörő visszapillantó tükör, ez a megoldás az utasok fejének okozott kevesebb sérülést
• a megerősített ülések, amelyek balesetkor nem szakadnak ki a helyükről szintén Barényi fejlesztésének köszönhető.
• megerősítette az ajtók záródását is, hogy ütközéskor ne essenek ki az utasok.
• fejlesztései során azonban nem csak az autósokra, de a gyalogosokra is gondolt. A ’70-es években jelentek meg a Mercedes autóin az elhajló emblémák és a süllyesztett ablaktörlő lapátok is.

Élete utolsó riportjában egy kérdésre, miszerint hogyan tudott ennyi mindent kitalálni, válasza valahogy így hangzott:

“EGÉSZ ÉLETEMBEN CSAK RACIONÁLISAN PRÓBÁLTAM GONDOLKODNI” 

A sorozat következő részében kiderül, hogy ki a közös nevezője a Boeingnek, a NASA-nak, az amerikai hadseregnek illetve két magyarországi borászatnak.