Könyvek a polcomon – Április
Dan Brown Eredet című regénye a klasszikus Brown-féle receptet követi: egy pörgős, rejtélyekkel teli történet, amely ötvözi a tudományt, a vallást és a művészetet. Bár a történetvezetés viszonylag egyszerű, Brown zseniálisan teremt feszültséget, miközben valós és izgalmas ismeretekkel gazdagítja az olvasót. Az Eredet különösen aktuális, hiszen naponta érkeznek hírek arról, hol tart az AI-technológia – és a valódi kérdés inkább az, hogy valójában hová tarthat…
A történet középpontjában Edmond Kirsch, egy zseniális futurista áll, aki egy világformáló felfedezést készül bejelenteni – választ adva két ősi kérdésre: „Honnan jövünk?” és „Hová tartunk?” Ám mielőtt felfedhetné az igazságot, meggyilkolják. Óriási kezdés!
Robert Langdon, a Harvard professzora és Ambra Vidal, a spanyol trón várományosának menyasszonya együtt próbálják megfejteni Kirsch rejtélyét, miközben egy mesterséges intelligencia is segíti – és néha irányítja – őket. A regény a modern technológia, az ateizmus és a vallás közötti konfliktust boncolgatja, miközben elgondolkodtató kérdéseket vet fel az emberiség jövőjéről.
Izgalmas, sodró lendületű történet, amely a megszokott Brown-féle módon egyetlen éjszaka alatt játszódik, tele művészeti és tudományos utalásokkal. A szereplők Barcelonától Bilbaóig menekülnek az igazság nyomában, miközben a technológia és a hit határmezsgyéjén egyensúlyoznak.
Dan Brown Eredet című regénye azért ragadott magával, mert bár fikció, mégis olyan jövőképet fest elénk, amely ijesztően reálisnak tűnik. A történet izgalmas és fordulatos, miközben a modern technológia és a vallás közötti feszültséget boncolgatja. Az AI fejlődése és annak lehetséges következményei mindannyiunkat érintenek, így a könyv nem csupán szórakoztató, hanem elgondolkodtató is. Brown mestere annak, hogy a valóság és a képzelet határán egyensúlyozzon – épp ettől lesz az Eredet különösen lebilincselő olvasmány.
„Örökké erősen” – Egy könyv, ami megváltoztatta a gondolkodásomat a saját testemről
„Nem kell tökéletesnek lenned. Elég, ha elég erős vagy ahhoz, hogy újrakezdd.”Ez a mondat foglalja össze leginkább azt az érzést, amit Dr. Gabrielle Lyon Örökké erősen című könyve adott nekem.
Életmódváltás: nem diéta, hanem identitásváltás
48 éves vagyok. Az elmúlt évek alatt a testsúlyom elérte a 120 kg-ot, (volt több is..) ülőmunkát végzek, kevés mozgással, magas vérnyomással, gyakori kifulladással. De nem akartam beletörődni ebbe. Valami végre mélyebbről indult el bennem – az igény, hogy fitt, energikus és önazonos legyek. Leginkább pedig egészséges szeretnék lenni, magam és a családom miatt.
Ez a könyv nem a szokásos „egészséges életmód” tippeket adja. Dr. Lyon szenvedélyesen ír arról, hogy az izom nem csak „szép”, hanem létfontosságú szerv – az egészséges öregedés, a metabolikus egyensúly és az immunrendszer szempontjából is.
Az izom az új fiatalság. A könyv egyik kulcsgondolata, ami engem is megragadott: az izomépítés nem a testépítők kiváltsága, hanem minden ember joga és felelőssége. Ezért kezdtem el tudatosan erősítő edzést beiktatni az életembe – otthon, egyszerűen, fokozatosan. Nincsenek csodák, de van folyamatos fejlődés. Ebben hiszek.
Intermittent fasting – nem éheztet, hanem felszabadít, legalább is ezt ígérik… A könyv hatására az étkezési szokásaimat is újragondoltam. Az időszakos böjtöt (intermittent fasting) követem: délben kezdem az étkezést, napi 2 étkezéssel, fehérjében gazdagon, az intoleranciáimat figyelembe véve. Ez nem koplalás – hanem egy tudatos időablak, ahol megtanulok jól enni. Most itt tartok.
Amit a könyv adott nekem, hogy így tekintsek magamra – testem nem az ellenségem – hanem a legfontosabb eszközöm. Nem az számít, hogy hány éves vagyok – hanem hogy milyen állapotban van az izomzatom. A változás nem egyik napról a másikra történik – de minden nap számít.
Ha te is úgy érzed, hogy több van benned – akár 40, 50, vagy 60 felett – akkor olvasd el Örökké erősen-t. Ez nem egy fitnesz-biblia. Ez egy ébresztő. És lehet, hogy te is épp erre vártál.
Cormac McCarthy Az út című regénye egy sötét, poszt-apokaliptikus világba vezet bennünket, ahol az emberiség szinte teljesen kipusztult, és az élővilág is kiégett. A történet középpontjában egy apa és fia állnak, akik vándorolnak a megsemmisült tájon, próbálva túlélni egy kegyetlen világban, ahol minden nap újabb veszélyeket rejt. A regény kíméletlenül ábrázolja a reménytelenséget, ugyanakkor a kapcsolat és a szeretet erejét is, amely képes megnyújtani az életet egy ilyen szörnyű helyzetben.
A könyv egy szoros, párbeszédes stílusban íródott, amelyben a szóhasználat minimalista, ugyanakkor rendkívül erőteljes. A McCarthy által teremtett világ szinte teljesen elhagyja az érzelmeket és a színt, így a karakterek belső vívódásai és az emberi kapcsolatok nehézségei különösen kiemelkednek. Az apa és fia viszonya a regény lelke, hiszen az apának mindent meg kell tennie, hogy megvédje a fiát, miközben próbálja tanítani neki a túlélés alapjait egy világban, ahol a morális iránytű már nem létezik.
A könyv mélyebb témákra is reflektál: az emberi létezés értelmére, a túlélés szükségességére, a reménytelenség és az emberi kitartás határvonalára. McCarthy erőteljesen kérdőjelezi meg az emberi civilizációt és annak jövőjét, miközben párhuzamosan emeli ki a szeretet és a kötődés fontosságát.
A regény egyik legnagyobb erőssége a rendkívül képszerű írásmód és az atmoszféra megteremtése. Az elpusztult táj, az élelem és víz folyamatos keresése, a kegyetlen utazás mind hozzájárulnak a történet borongós hangulatához. McCarthy mesterien használja a nyelvet, hogy az olvasót egy olyan világba vezesse, amelyben a túlélés már önálló cél, és az emberi érzelmek sokszor másodlagossá válnak.
Apaként különösen megérintett Cormac McCarthy Az út című könyve, mivel az apa és fia közötti kapcsolat, valamint a túlélésért folytatott küzdelem, amit az apa mutat, rendkívül elgondolkodtató és érzelmekkel teli. A regény nemcsak a túlélésről szól, hanem arról is, hogy mi mindent hajlandó megtenni egy szülő a gyermekéért. Az apa szeretete és védelme az, ami átlendíti őket a legnagyobb megpróbáltatásokon is, és a regény a legmélyebb értelemben teszi kérdésessé, hogy milyen áron képes az ember megvédeni azt, akit szeret.
Az út nem csupán egy történet az apáról és fiáról. Ez egy erőteljes allegória az emberi létezésről, a kitartásról és a szeretet erejéről, amely még a legnehezebb időkben is képes életben tartani minket.
A könyvből egy „kiemelkedő” film is készült. A kiemelkedőt idézőjelben írtam, mivel még nem láttam a Viggo Mortensen főszereplésével készült alkotást. Jelenleg még a könyv hatása alatt vagyok, de nemsokára megnézem, hogy mennyire sikeresen alakították át a történetet a vászonra. Valóban kiemelkedő? Kiderül hamarosan.
Neville Goddard (1905–1972) bermudai származású író és előadó, aki a 20. század egyik legjelentősebb spirituális tanítója volt. Munkássága a képzelet, tudatosság és hit erejére épül, és számos követőt inspirált világszerte. Goddard nem vallási dogmákban hitt, hanem abban, hogy az ember saját belső világa teremti meg a külső valóságot.
A tudatosság hatalma című könyve azt tanítja, hogy az életünk minősége közvetlenül tükrözi a tudatosságunk állapotát. Vagyis amilyen mélyen azonosulunk egy elképzeléssel – például egészséggel, bőséggel vagy boldogsággal –, az válik valóra.
A teremtés menetrendje Neville szerint:
Válassz ki egy vágyott állapotot, amit meg szeretnél élni.
Éld át belülről, mintha már valóra vált volna – használd a képzeleted, érzéseket, részleteket.
Maradj hű az új állapothoz, még akkor is, ha a külső világ mást mutat.
Engedd el a görcsös akarást – a változás belül már megtörtént, a külső világ idővel követi.
A könyv szerint a képzeletünk nem csupán álmodozás, hanem a teremtő erő, amely irányítja sorsunk alakulását. A kulcs a hittel átélt belső élmény – mert „az ember nem azt vonzza be, amit szeretne, hanem azt, aminek érzi magát”.
A „manifesztáció művészete” most divatos téma, elnézve a könyvesboltok kínálatát. Ennek ellenére ajánlom, mert egy inspiráló, letisztult és mély üzenetet hordozó mű, amit érdemes újra és újra elővenni. Ajánlom mindenkinek, aki tudatosabban szeretné formálni az életét – belülről kifelé.
Vannak könyvek, amelyeket nem csupán olvasunk, hanem átélünk. Stephen Hawking Az én rövid történetem című önéletrajza számomra pontosan ilyen volt. Nem csupán azért, mert egy zseni életébe nyerhetünk betekintést, hanem mert személyesen is mélyen megérintett. Rövid időn belül most olvastam el másodjára.
A legjobb barátom ALS beteg. Hétről-hétre látom, milyen alattomos és kegyetlen ez a betegség – hogyan fosztja meg az embert a testétől, miközben az elméje végig tiszta marad. Ezért Hawking története kettős érzést váltott ki belőlem: egyrészt inspiráló volt, másrészt viszont fájdalmasan ismerős. A könyv sorai között újra és újra visszaköszönt a saját valóságunk: a remény, a küzdelem, a méltóság és az a fajta kitartás, amit soha nem szeretnék átélni.
Stephen Hawking élete túlmutat a tudományos eredményein. A könyvben nem csak a fekete lyukak és téridő görbületek világáról ír, hanem arról is, hogyan lehet elfogadni az elfogadhatatlant – és közben mégis megtalálni az élet örömét. Ironikus humorral, öniróniával és rendkívüli intelligenciával mesél magáról, miközben az olvasóban valami mély és csendes tisztelet ébred iránta.
Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek – nemcsak azoknak, akik érdeklődnek a csillagászat vagy a tudomány iránt, hanem azoknak is, akik valaha is szembesültek azzal, milyen, amikor az élet próbára tesz. Mert „Az én rövid történetem” valójában nem rövid, és nem is csak egy történet. Ez egy példa. Egy kapaszkodó. Egy világítótorony a legsötétebb órákban.
Számomra, Csaba révén, egy emlékeztető is: hogy az emberi lélek valóban határtalan tud lenni – még akkor is, ha a test már nem úgy mozdul. Minden tiszteletem a tied Barátom!
A lean sokak számára csupán eszköztár: 5S, értékáram, standard munka, kaizen… De a lean valójában sokkal több ennél. Egy gondolkodásmód, amely alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan a munkáról, a folyamatról és a problémamegoldásról gondolkodunk. Van egy könyv, amit már többszőr elolvastam, vagy egyszerűen csak bele-bele olvasok, ha inspirációra van szükségem:
James P. Womack és Daniel T. Jones klasszikus műve, A lean szemlélet ezt a mélyebb megértést adja meg. Valós iparági példákon – autógyártástól a szolgáltatásokig – keresztül mutatják be, hogyan lehet egyszerre növelni a vevői értéket és csökkenteni a veszteséget.
Ez a könyv segít meglátni a lényeget: hogyan lehet egyszerűbbé, gyorsabbá, hatékonyabbá és értékesebbé tenni a munkánkat – bárhol is dolgozunk. Nemcsak vezetőknek és lean szakembereknek hasznos, hanem mindenkinek, aki jobb működést, jobb eredményeket és jobb csapatokat szeretne látni.
A könyv fő üzenete: a lean nem egy projekt, hanem egy szemlélet, amit nap mint nap gyakorolni kell.
Ha most ismered meg a lean alapjait, vagy épp szeretnél visszatérni a gyökerekhez, ez a könyv tökéletes kiindulópont.